A következő címkéjű bejegyzések mutatása: TUDÁSTÁR. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: TUDÁSTÁR. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. augusztus 3., szerda

5 lépésben a tökéletes fürdőszobához

Úgy döntött, hogy felújítja fürdőszobáját, de nem tudja, ez mivel jár pontosan, lépésről lépésre?
Ne vágjon úgy bele, hogy nem ismeri a legfontosabb tudnivalókat, még akkor sem, ha mesterembert bíz meg a feladattal. Sosem árt, ha Ön is pontosan tudja, milyen szakaszok vannak hátra, mi az, amit muszáj megcsinálni, stb. Íme, az az 5 lépés, amit minden felújításkor meg kell tenni!
Érdemes a felújítás megkezdése előtt megtervezni, átgondolni, mit szeretnénk megváltoztatni, átalakítani. Ennek megfelelően válasszuk ki a burkolólapot, amelynek ismeretében már könnyű lesz a helyes és költséghatékony segédanyagok beszerzése is. Szintén nagyon fontos lépés, hogy kiválasszuk a szakmailag felkészült, megbízható kivitelezőt. 

Ha megvan a kivitelezőnk, megvannak a burkolólapok és szaniterek, kezdődhet a munka!
  1. A megfelelő alapfelület kialakítása.
Ha a vízcsöveket és az elektromos vezetékeket is cseréljük a falban, akkor jobb, ha lebontjuk a régi burkolatot a teljes felületen. Ilyenkor vakolással készítsünk sík és hordképes alapfelületet. A járófelületen esztrich betont alkalmazzunk. Érdemes ezekhez a feladatokhoz gyors kötésű anyagokat használni, mert akkor hamarabb lehet kezdeni a burkolást, és nem fog károsodni a felület az aljzatban lévő maradék nedvesség miatt.

Ha viszont nem lettek cserélve a vezetékek, és a meglévő burkolás megfelelően tapad az aljzathoz és megfelelően síklapú, rá lehet tenni az új burkolatot. Ebben az esetben fontos a felület zsírtalanítása, erős lúgos takarítása! Ezután el lehet készíteni az alapozást: figyeljünk arra, hogy az alapozók kötési idejét minden esetben ki kell várni, ez 4-12 óra lehet, és csak ezután folytatódhat a munka!


  1. Ahol nagyobb mennyiségben fog érintkezni a falfelülettel vagy a padlóval a víz, ott kenhető szigetelést kell alkalmazni, ha nem szeretnénk, hogy a felület és a burkolat a víz miatt károsodjon. Ilyen helyek a zuhanykabin alja, oldala, a fürdőkád melletti falfelület, vagy akár a fürdőszoba teljes padlófelülete, 10 cm magasságig szigetelve.


  1. A szigetelés kötésidejének kivárása után kezdődhet a burkolat felragasztása: a burkolólap méretétől és anyagától függő ragasztóval. Lehetőség van gyors kötésű ragasztók használatára, amikkel lerövidül a felújítás ideje.


  1. A burkolat leragasztása utáni művelet a fugázás. Ehhez is többféle anyagból lehet választani, érdemes vízlepergető és penészesedést gátló típust választani. Ne feledjük a negatív sarkok, anyagváltások rugalmas hézagkialakítását szilikonok felhasználásával.


  1. A vízvezeték szerelő ezután felteszi a csaptelepeket, és a fugázóanyag megkötése után már használatba is vehetjük az új fürdőnket!
Természetesen ezek csak a legalapvetőbb lépések, ha szeretne még több tanácsot és információt, kérdezzen szaktanácsadónktól, hogy minél felkészültebben vághasson bele fürdőszobája megszépítésébe!

2016. március 18., péntek

Mire figyeljünk, ha padlófűtést szeretnénk?

Építkezés során az építtetõnek nem szükséges minden részletet elõre tudnia. A burkolatok típusát, a vakolat színét, és számos egyéb dolgot ráér építkezés közben is kitalálni. De a padlófûtés teljesen más. Már a tervezés során tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen fûtési rendszert szeretnénk kiépíttetni, és annak feltételeit meg kell teremtenünk! 

A padlófûtés nem a véletlennek köszönheti népszerûségét. Gazdaságos, kényelmes, és nem utolsósorban esztétikus fûtési forma. Ahhoz azonban, hogy valóban megfeleljen igényeinknek, körültekintõnek kell lennünk mind tervezéskor, mind pedig a kivitelezés során. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy jobban kell értenünk hozzá, mint a beépítést, vagy a tervezést végzõ személynek, csupán azt, hogy van néhány dolog, amire nem árt, ha odafigyelünk.

Már a tervezés során tudnunk kell, milyen anyagi ráfordítást jelent a padlófûtés. Itt nem csak az épületgépészeti alapanyagokra gondolok, hanem az úgynevezett járulékos költségekre is. Mindjárt az elsõ a hõszigetelés. Azt már tudjuk az elõzõ részbõl, hogy a padlófûtés csöveiben körülbelül 35-40 C°-os víz kering. Ha az épület határoló szerkezetei nincsenek megfelelõen hõszigetelve, akkor bizony kevés a 40 C°-os víz. Tudnunk kell tehát, hogy padlófûtést csak hõszigeteléssel ellátott épületbe érdemes lefektetnünk. Ez manapság nem gond, az új szabványoknak köszönhetõen szinte minden újépítésû ingatlant szigetelnek.
Padlófûtésnél elengedhetetlen a megfelelõ minõségû lépésálló szigetelés is, amelyet a szerelõbeton fölé, a fûtéscsövek alá kell helyezni. Az alábbi szemléltetõ ábra mutatja, hogyan kell kinéznie egy padlófûtéssel ellátott épület rétegrendjének a szerelõbetontól az aljzatbetonig.

A lefektetett hõszigetelés azért fontos, mert hiányában az értékes hõt átveszi a szerelõbeton is, így nem azt fûtjük, amit eredetileg szerettünk volna, a hõ nagy részét elveszítjük. A fûtéscsövek alá helyezett szigetelésnek minden esetben lépésállónak kell lennie! Ezen ne spóroljunk! Amint az ábrán látszik, közvetlenül a csövek alatt helyezkedik el a hõtükrös fólia. Ez nem kötelezõ, de használatával jobb hatásfokot érhetünk el, nem érdemes kispórolni.

Szintén fontos a technológiai fólia is. A neve ijesztõ, de lényegében hagyományos fóliáról van szó. A lépésálló hõszigetelõ lemez alá és fölé is érdemes teríteni, ezt egyébként is szokták alkalmazni, de padlófûtés esetén különösen nagy fontossággal bír. Ha ugyanis véletlenül megtörne, vagy kilyukadna a fûtéscsõ, a kifolyt vizet fólia hiányában magába szívná a szigetelõ anyag, és elveszítené hõszigetelõ képességét. Ezt mindenképp meg kell akadályozni, ugyanis ebben az esetben komoly bontási munkálatok elé néznénk.
Ha már a szigetelésnél járunk, meg kell említeni a dilatációs csíkot is, vagy másik nevén a peremszigetelõ sávot. Ezt semmilyen körülmények közt ne hagyjuk ki! Mivel a fûtés során a padló hõmérséklete változik, így az aljzatbeton a rajta lévõ burkolattal együtt dilatálódik, azaz tágul a hõ hatására. Ha nem használnánk dilatációs csíkot, akkor a táguló beton folyamatos nyomásnak tenné ki a falakat, nagyon csúnya repedéseket okozva ezáltal rajtuk.
Szintén fontos, hogy amennyiben hidegburkolat van lerakva a padlófûtés fölé, a falak széleinél ne a hagyományos fugázó anyagot használjuk, hanem ugyanolyan színû szilikont, máskülönben a dilatáció miatt megrepedhet a járólap is.
Látható, hogy aki a padlófûtést választja, annak bizony – amellett, hogy oda kell figyelnie egy-két dologra – számolnia kell némi plusz költséggel is. Nem kell azonban megijedni, a kiegészítõ anyagok árait egy-két éven belül meg lehet spórolni egy jól megtervezett, szakszerûen kivitelezett padlófûtéses rendszerrel.

2014. szeptember 12., péntek

A kőzetgyapot valóban drága? ROCKWOOL!

A kivitelezők egy részének meggyőződése, hogy a kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek túl költségesek. Ez pedig nincs így…

Kiderült, hogy összehasonlítva a ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelés kivitelezésének teljes költségeit az általános szigetelés azonos adatával, a különbség 23-30%-os szinten mozog.  Természetesen ez a helyi piaci áraktól erősen függ, ahol az építkezésünk zajlik.
Nem sokkal fizetve többet, tartós hőszigetelésre tehetünk szert, egyidejűleg javítva az épület tűzbiztonságát, akusztikai komfortját és a helységek kellemes mikroklímáját.

Érdemes-e a komforton és a biztonságon spórolni?

Tudnunk kell, hogy a szigetelőanyagnak az épület üzemeltetése során való cseréje nagyon drága és hatással van az épület aktuális állapotára is. Ilyenkor ki kell fizetnünk az egész szigetelés ismételt kivitelezését, kiegészítő költségeit, mint pl. az ablak körüli kezelést is.
A homlokzatszigetelés becsült költségeinek összehasonlítása Frontrock Max E kétrétegű vakolható kőzetgyapot lemezekkel történő szigetelés esetén.


Miért érdemes szigetelni?


Minél jobb a hőszigetelés, annál kevesebb a fűtésszámla!
A hőszigetelést hosszú távra, több évtizedre választjuk. Mikor kiválasztjuk, hogy milyen hőszigetelő-anyagot vásárlunk, nem csak az árat érdemes nézni. Hasznos lehet annak ismerete is, hogy a hosszú évek során mennyit takaríthatunk meg a hőszigeteléssel, illetve érdemes azt is tudni, hogy az egyes szigetelő-anyagok, a hőszigetelésen túl milyen további előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek

Minél jobb a hőszigetelés, annál kevesebbet fizet

A kőzetgyapottal szigetelt épületek esetében a fűtési költségeken akár 50%-ot is meg lehet takarítani, az olyan házakkal szemben, melyek nem lettek szigetelve
A fenti becslés egy pince nélküli, tetőtérrel rendelkező 165 m2-es hasznos fűtött alapterületű családi házra vonatkozik.


KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT!

VÁRJUK MEGKERESÉSÉT!


2014. augusztus 27., szerda

VÉKONY VAGY VASTAGLAZÚR?

Segédlet a megfelelő Milesi termék kiválasztáshoz, lakossági felhasználók részére

XGT 6 . . . VÉKONYLAZÚROK
Elsősorban nem mérettartó faanyagból (pl. gyalult deszka, palló, gerenda) készül , esőnek, csapadéknak közvetlenül kitett kültéri
faszerkezetek (pl. kerítések, pergolák, kerti padok, oromdeszkázatok, faházak) védelmére javasoljuk. Főjellemzője, hogy a fába beszívódik
szemben a vastaglazúrokkal –, és a felületen vékony viaszos filmréteget képez, ezért nem gátolja az esetleges repedéseken vagy
bütüfelületeken keresztül a fa belsejébe szívódó nedvesség szabad kipárolgását. A repedésre hajlamos elemeket a lehet legnagyobb mértékben ki kell szárítani lazúrozás előtt. Az új repedések nyers fafelületeit rövid időn belül kezeljék át.
Az XGT 6 . . . vékonylazúrok maximálisan színtartóak, és biocidtartalmuknak köszönhetően megvédik a faanyagot a különböző gombáktól.
Felhasználása:
1. a faanyag előkészítése 120/150-es csiszolópapírral vagy vászonnal
2. XGT 6 . . . vékonylazúr felhordása lazúr-ecsettel (~0,1 lit./m2)
(száradás: 20 °C-os hőmérsékleten 3–4 óra)
3. enyhe csiszolás, pl. 150-es szemcsefinomságú csiszolószivaccsal, vagy 240-280 finomságú csiszolópapírral,
vagy vászonnal
4. XGT 6 . . . vékonylazúr felhordása lazúr-ecsettel (~0,1 lit./m2)
(száradás: 20 °C-os hőmérsékleten 4–6 óra)
(Az XGT vékonylazúrok kizárólag XHC 6-tal hígíthatók!)
Javasolt felújítás: Saját anyagával, az igénybevételt l függően 2–3 évente (enyhe csiszolást követően) 30-80% XHC 6-tal meghígítva,
elkerülendő a színek lemélyülését.
XHT . . . +XGC 43/M VASTAGLAZÚR RENDSZER
Elsősorban mérettartó faanyagból készül , esőnek, csapadéknak nem közvetlenül kitett, finom megmunkálású épületasztalos-ipari szerkezetek (pl.: ablakok, bejárati ajtók, falburkolatok, ereszdeszkázatok felületkezeléséhez ajánljuk.
Fő jellemzője, hogy a végső színt is meghatározó gombamentesít impregnálást (XHT . . .) követően, egy enyhén színezett, testes, lakkszer> filmréteget (XGC 43/M) képezünk a fa felületén, ami egy sima, puha tapintású, elegáns felületet fog biztosítani szerkezetünknek.
Ez a filmréteg páraátereszt , de nem vízátereszt . A vastaglazúr felhordásánál nagyon ügyelnünk kell arra, hogy a munkadarab teljes felületét lekezeljük, különös tekintettel a bütü-felületekre, illesztékekre, sarkokra, melyeket egyébként a lakkréteg felhordása előtt megfelelő
rugalmasságú akril bázisú, átfesthet tapasszal (pl. UNIACRYL) javasolunk kitömíteni, ezzel is megakadályozva a nedvesség későbbi behatolását a fába.
Felhasználása:
1. a faanyag el készítése 120/150-es csiszolópapírral vagy vászonnal
2. XHT . . . gombamentesít impregnáló felhordása lazúr-ecsettel (~0,1 lit./m2)
(száradás: 20 °C-os hőmérsékleten 4–6 óra)
3. XGC 43/M fedő lazúr felhordása lazúr-ecsettel (~0,1 lit./m2)
(száradás: 20 °C-os h mérsékleten 4–6 óra)
4. csiszolás, pl. 150-es szemcsefinomságú csiszolószivaccsal, vagy 240-280 finomságú csiszolópapírral, vagy vászonnal
5. XGC 43/M fed lazúr felhordása lazúr-ecsettel (~0,1 lit./m2)
(száradás: 20 °C-os h mérsékleten 4–6 óra)
Az XGC 43/M fed lazúr 3-4 rétegben történ felhordásával a szerkezetek tartóssága, és a karbantartási id közök tovább növelhetők.)
Javasolt felújítás:
A vastaglazúr bevonat nedves pamutronggyal meg kell megtisztítani, majd a száradás után az XGC 35-ös ápolófolyadékot egy puha
rongydarabbal (az XGC 35 – SZETT tartalmazza), vigyék fel az adott felületekre. Az eljárást évente 1–2 alkalommal érdemes elvégezni.
Komolyabb sérülés vagy kopás esetén saját anyagával, azaz az XGC 43/M fedő lazúrral lehet a felületeket helyreállítani, amely ecsettel jól kenhető.
Figyelem! A fent említett rendszereket csak olyan faanyagok felületkezeléséhez javasoljuk, melyek nem érintkeznek hosszabb távon vízzel vagy talajjal. Bükkből és más erősen fülledékeny, gombásodásra hajlamos faanyagból kültéri szerkezeteket, borításokat nem szabad kialakítani.

KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT!

2014. május 18., vasárnap

Mi a különbség a fagyálló és a flexibilis csemperagasztó között?

Milyen is egy építőanyag, ha fagyálló? Ragasztók és fugázó anyagok esetében ez azt jelenti, hogy az ide vonatkozó szabványokban meghatározott többszöri fagyási és olvasztási ciklusok hatására nem keletkeznek a felületen repedések, nem következik be súlyveszteség és nem tapasztalható egyéb jelentős károsodás, valamint húzótapadó szilárdságuk nagyobb, vagy egyenlő marad, mint 0,5 Mpa.
És mit nevezünk fagyálló lapnak? A hazai időjárási viszonyok mellett nagyon fontos a fagyálló burkolólapok azon tulajdonsága, hogy vízfelvételük alacsonyabb legyen, mint 3 térfogatszázalék. Az egyre közkedveltebb greslapok vízfelvétele még ennél is kisebb: 0,5 %. Ha természetes kövekről beszélünk ez az érték 5 %-ot mutat.


Mit is jelent a segédanyagok tekintetében a "flexibilis" tulajdonság?
Rugalmasságot, jó deformálódó képességet és magas fokú tapadó és szakítószilárdságot. Az ebbe a kategóriába sorolt termékek már képesek arra, hogy a kültéri burkolatokat érő hirtelen hőmérsékletváltozások, úgynevezett hősokkok által okozott feszültségeket kompenzálják. A mai hőmérsékleti viszonyok között gyakran előfordul, hogy ilyen hősokk éri a burkolatot. Például nyáron a burkolatot tűzi a nap, amely ennek hatására a színétől függően akár a 40-50 Celsius fokot is elérheti.
Majd percek alatt kialakul egy nyári zápor, amely a burkolatot pillanatok alatt lehűti több tíz fokkal. Ilyenkor a hirtelen hőmérsékletváltozás hatására mind a burkolat, mind az alatta lévő ragasztó, valamint az aljzatbeton elmozdul (összehúzódik vagy tágul). A probléma ott kezdődik, hogy a burkolat és a ragasztó valamint az aljzatbeton elmozdulása lényegesen eltér egymástól. Az úgynevezett hőtágulási együtthatójuk különbözik. Emiatt a burkolat-ragasztó-aljzat szerkezetben feszültségek keletkeznek, amelyet a ragasztónak a burkolat felválása nélkül el kell tudnia viselni. Ezt egy egyszerű fagyálló ragasztó, főleg nagy formátumú (20x20 cm-nél nagyobb) és esetleg még sötét árnyalatú lapok esetében nem tudja.